Menu
Site Selector

Az EKAER és annak adóhatósági ellenőrzése

Általános
29máj

Az EKAER lényegében a Közösségen belüli termékértékesítéssel, illetve Közösségen belüli beszerzéssel, valamint az első belföldi általános forgalmi adóköteles termékértékesítéssel összefüggő áruszállítások e-útdíj kamerahálózat segítségével történő nyomon követését, valamint az elektronikusan rögzített egyes fuvarozási adatok alapján működő kockázatelemzési rendszer szerint szervezett ellenőrzést magába foglaló komplex árumozgás ellenőrző rendszer. Magyarországon 2015. március 01-jével került bevezetésre. A kötelezettség jogszabályi alapja az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.), valamint az 5/2015. (II.27.) NGM rendelet, illetve az EKAER működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról szóló 51/2014. (XI.31.) NGM rendelet.

Mindezek következtében a szállítás adatairól előzetesen bejelentést kell tenni az erre szolgáló felületen (a http://ekaer.nav.gov.hu), a regisztráció mellett. Bejelentésre alapvetően a fuvarozás feladója, illetve a címzettje kötelezett. Nem minden fuvarozást kell bejelenteni, hanem csak az útdíjköteles gépjárművel történő közúti fuvarozást, azaz a 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű közúti fuvarozással járó ügyletek képezik a bejelentésre kötelezett tevékenységi köröket. A jogszabály mindezek mellett rendelkezik a kockázatos termékekről, annak bejelentéséről, esetleges kockázati biztosíték mértékéről is.  Fontos hangsúlyozni, hogy az ellenőrzések időszakát érintő hatályos jogszabályi rendelkezéseket minden esetben figyelemmel kell kísérni. Kiemelendő, hogy az EKAER-re vonatkozó szabályok a belföldön adóregisztrált külföldi adóalanyokra is vonatkoznak. 

Az EKAER-re vonatkozó szabályok bevezetése óta számos esetben módosultak, melyre az EKAER kötelezettség teljesítése, valamint az adóellenőrzések során is figyelemmel kell lenni. Az adóhatóság vizsgálódhat közúti ellenőrzés során, adatgyűjtés, egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló vizsgálatok keretében, valamint utólagos ellenőrzést is végezhet. Adott esetben, ha egyéb kötelezettség elmulasztásának esélye is felmerül, akár társhatóságot is bevonhat a kötelezettség ellenőrzésére (pl. élelmiszerekkel összefüggő ellenőrzések). Közúti ellenőrzés keretében általában a gépjármű vezetőjének igazoltatása mellett, az áruk fizikai és adminisztratív módon történő vizsgálatára, fuvarokmány, CMR, menetlevél, fuvarozási engedély, számla, szállítólevél, áru eredetének vizsgálatára ( pl. jövedéki termék, közösségi áru), esetleges engedélyek (veszélyes hulladék), értékesítésre vonatkozó nyilatkozatok ( humanitárius szervezet nyilatkozata a mentességhez) megfelelőségére, a fuvarozáshoz szükséges EKAER-adatok bejelentésére, útdíj adatok, mérleg adatok valódiságára, az alkalmazottak bejelentésével összefüggő kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, a gépjárművezetők vezetési és pihenőidejének ellenőrzésére is sor kerülhet.

Az EKAER lényegében a Közösségen belüli termékértékesítéssel, illetve Közösségen belüli beszerzéssel, valamint az első belföldi általános forgalmi adóköteles termékértékesítéssel összefüggő áruszállítások e-útdíj kamerahálózat segítségével történő nyomon követését, valamint az elektronikusan rögzített egyes fuvarozási adatok alapján működő kockázatelemzési rendszer szerint szervezett ellenőrzést magába foglaló komplex árumozgás ellenőrző rendszer. Magyarországon 2015. március 01-jével került bevezetésre. A kötelezettség jogszabályi alapja az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.), valamint az 5/2015. (II.27.) NGM rendelet, illetve az EKAER működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról szóló 51/2014. (XI.31.) NGM rendelet.

Mindezek következtében a szállítás adatairól előzetesen bejelentést kell tenni az erre szolgáló felületen (a http://ekaer.nav.gov.hu), a regisztráció mellett. Bejelentésre alapvetően a fuvarozás feladója, illetve a címzettje kötelezett. Nem minden fuvarozást kell bejelenteni, hanem csak az útdíjköteles gépjárművel történő közúti fuvarozást, azaz a 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű közúti fuvarozással járó ügyletek képezik a bejelentésre kötelezett tevékenységi köröket. A jogszabály mindezek mellett rendelkezik a kockázatos termékekről, annak bejelentéséről, esetleges kockázati biztosíték mértékéről is.  Fontos hangsúlyozni, hogy az ellenőrzések időszakát érintő hatályos jogszabályi rendelkezéseket minden esetben figyelemmel kell kísérni. Kiemelendő, hogy az EKAER-re vonatkozó szabályok a belföldön adóregisztrált külföldi adóalanyokra is vonatkoznak. 

Az EKAER-re vonatkozó szabályok bevezetése óta számos esetben módosultak, melyre az EKAER kötelezettség teljesítése, valamint az adóellenőrzések során is figyelemmel kell lenni. Az adóhatóság vizsgálódhat közúti ellenőrzés során, adatgyűjtés, egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló vizsgálatok keretében, valamint utólagos ellenőrzést is végezhet. Adott esetben, ha egyéb kötelezettség elmulasztásának esélye is felmerül, akár társhatóságot is bevonhat a kötelezettség ellenőrzésére (pl. élelmiszerekkel összefüggő ellenőrzések). Közúti ellenőrzés keretében általában a gépjármű vezetőjének igazoltatása mellett, az áruk fizikai és adminisztratív módon történő vizsgálatára, fuvarokmány, CMR, menetlevél, fuvarozási engedély, számla, szállítólevél, áru eredetének vizsgálatára ( pl. jövedéki termék, közösségi áru), esetleges engedélyek (veszélyes hulladék), értékesítésre vonatkozó nyilatkozatok ( humanitárius szervezet nyilatkozata a mentességhez) megfelelőségére, a fuvarozáshoz szükséges EKAER-adatok bejelentésére, útdíj adatok, mérleg adatok valódiságára, az alkalmazottak bejelentésével összefüggő kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, a gépjárművezetők vezetési és pihenőidejének ellenőrzésére is sor kerülhet.

Amennyiben a bejelentések nem az Art. vagy 5/2015. (II. 27.) NGM rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) meghatározottak szerint történnek, akkor az adóhatóság az Art. 172. § (19a) és (19b) bekezdések alapján, igazolatlan eredetű áru értékének, ill. bejelentett, de nem fuvarozott árunak minősítheti a rakományt és az áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. A megbízható adózói státusz minősége csökkentheti a mulasztási bírság összegét. Az Art. 173. § szerint a fuvarozott termék -a mulasztási bírság mértékéig-  lefoglalásra is kerülhet az adóhatóság által, mely alól a romlandó áruk és az élő állatok kivételt képeznek. A lefoglalt ingóság akár zár alá vételre is kerülhet, valamint adózó költségére az adóhatóság el is szállítathatja és azokat megőrzés alatt tartja.  Amennyiben a címzett pl.  megsérti az EKAER-re vonatkozó jogszabályi kötelezettséget az EU-ból belföldre történő fuvarozás esetén, részére szintén mulasztási bírság szabható ki. 

Amennyiben a szállítmány rendeltetési helyén a fuvarozott terméket a címzettől eltérő személy veszi át, valamint az áru az átvevő tulajdonába kerül és a termék vételára még nem került megfizetésre a címzett részére, akkor az adóhatóság a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint pénzkövetelés biztosítása iránti intézkedés keretében követelésfoglalást is foganatosíthat az átvevőnél (Art. 145. §).

Mindezek mellett a bejelentési kötelezettség elmulasztása, a foglalkoztatás bejelentési kötelezettség nem teljesítése, bizonylat kiállítási és megőrzési kötelezettség elmulasztása miatt is szankcionálhat az adóhatóság, mely szankcionálási lehetőségek szintén az Art. 172. §-ban kerültek megjelölésre és felsorolásra.

A fentiekből látható, hogy az adóhatóság számára az EKAER- vonatkozásában megismert és ellenőrzött adatok más és más adójogi területen is ellenőrzési lehetőséget biztosítanak. Az adóhatósági jegyzőkönyvben írtakat és az esetlegesen határozatban foglaltakat szem előtt tartva az adóalanyoknak a feltárt hibák azonban segítségül is szolgálhatnak az EKAER-t, illetve esetlegesen más adójogi területen lévő belső folyamatok egyszerűsítésére, javítására, valamint a hiányosságok kiküszöbölésére, akár külső szakemberek segítségének igénybe vétele által.