Menu
Site Selector

Változások a transzferár dokumentációs kötelezettségekben

Általános
30nov

Az OECD a BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) akcióprogram keretében elfogadott végső jelentései alapjaiban változtatják meg a cégcsoportok transzferárakkal kapcsolatos kockázatkezelési tevékenységét, ezen változások a magyar adójogban is éreztetik hatásukat, amely kihatással van a cégcsoportok magyar adójogi illetőségű tagjaira.

Az alábbiakban röviden megpróbáljuk összefoglalni, hogy mit is kell tudni a változásokról, illetve szeretnénk felhívni a figyelmüket, hogy a cégcsoportok, illetve azok magyar adójogi illetőségű csoporttagjai időben megtegyék a szükséges kockázatkezelési lépéseket.

Magyarország OECD tag, tagságunkból fakadóan az OECD szabályok, változások adaptálása nemzetközi kötelezettség, így 2017-ben a magyar jog is fokozatosan harmonizálta az OECD BEPS akcióprogram keretében megszületetett új irányelveket.

A harmonizáció két területen érinti a Magyarországon működő cégcsoporttagokat: (1) CbC riportolási kötelezettség, (2) változó transzferár dokumentációs szabályozás.

 

I. CbC-riportolási kötelezettség

Röviden a CbC riportolási kötelezettségről

A CbC szó jelentése: Country-by-Country riportolási kötelezettség, amelynek a részletszabályait a magyar jogban a 2013. évi XXXVII. törvényben, az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés szabályiról szóló törvényben találjuk (V/D. fejezet, az országonkénti jelentésekkel kapcsolatos adatszolgáltatás és automatikus információcsere).

A kötelezettség alapesetben a végső anyavállalatot terheli, amennyiben (1) a cégcsoport multinacionális cégcsoportnak minősül, azaz a csoporttagok, telephelyek legalább két ország területén fejtenek ki gazdasági tevékenységet, továbbá ha (2) a számviteli értelemben vett cégcsoport konszolidált árbevétele meghaladja a 750 millió eurót.

Felhívjuk figyelmüket, hogy léteznek speciális esetek is, tehát előfordulhat, hogy a cégcsoport végső anyavállalata az adatszolgáltatási (CbC riportolási) kötelezettséget valamely más csoporttagra ruházza át (végső anyavállalatnak kijelölt szervezet). Az előbb említetten kívül további speciális esetek is léteznek, pl. ha egy multinacionális cégcsoport végső anyavállalatának nincs országonkénti jelentési kötelezettsége a saját országában vagy más EU-tagállamban, ebben az esetben előfordulhat, hogy a magyar adózónak kell teljesíteni a CbC riportolási kötelezettséget.

Azért mindenképpen ki kell emelni, hogy Magyarországon viszonylag kevés olyan cégcsoport működik, amelynek végső anyavállalata magyar adójogi szempontból illetékes, továbbá a cégcsoport multinacionális cégcsoportnak minősül, a cégcsoport 750 millió euró konszolidált árbevétellel rendelkezik, így úgy véljük, hogy viszonylag kevés magyar adózót érint közvetlenül a 2016. adóév és 2017. adóév vonatkozásában CbC riportolási kötelezettség.

Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a CbC riport beadására kötelezett adózók esetében a kötelezettség teljesítése rengeteg információ megadását követeli meg az adóhatóság irányába, tehát jelentős adminisztratív tehernek tekinthető a CbC riportolási kötelezettség. CbC riport keretében benyújtandó információk: vállalatcsoport neve, a jelentés pénzügyi éve, a kapcsolt és nem kapcsolt felektől származó bevételek, adózás előtti eredmény, megfizetett nyereségadó, jegyzett tőke, eredménytartalék, foglalkoztatottak száma, tárgyi eszközök, a működés során ellátott tevékenységek.

Az egyes nemzetállamok adóhatóságai által begyűjtött adatokat az adóhatóságok automatikus információcsere keretében megosztják egymással, és ezen információkat felhasználhatják kockázatelemzési célokra. Várhatóan a NAV a jövőben ezen információkat is figyelembe veszi, hogy mely magyar adózókat választja ki adóhatósági vizsgálatra.

 

Adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség

A magyar adójogi illetőségű CbC riport beadására kötelezett adózók az alábbi nyomtatványok kitöltésére és benyújtására kötelezettek 2017. december 31-ig (naptári üzleti éves adózók): 17T201T nyomtatvány (A lap, 18. rovat, 1. blokk), tovább a 16CBC nyomtatvány.

Amire mindenképpen felhívnánk a figyelmet, hogy abban az esetben, ha a magyar adójogi illetőségű adózó multinacionális cégcsoportban működik, és a multinacionális cégcsoportban valamely csoporttag (jellemzően anyavállalat) kötelezett CbC riport beadására (tekintve, hogy a cégcsoport multinacionális cégcsoport és a cégcsoport konszolidált árbevétele meghaladja a 750 millió eurót), a magyar csoporttag (adózó) köteles adatot szolgáltatni arról, hogy mely csoporttag adja be a CbC riportot. Ezen adózók kötelesek a 17T201T nyomtatvány kitöltésére (A lap, 18. rovat, 2. blokk, kifejtve, hogy mely csoporttag adja be a CbC riportot). Az adatszolgáltatást a naptári üzleti éves adózók 2017. december 31-ig kötelesek megtenni.

 

Mulasztási bírság

Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú, vagy hiányos teljesítése esetén 20 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az adózó.

Mentesülni a mulasztási bírság alól csak abban az esetben lehetséges, ha a bejelentésre, változásbejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

 

II. A transzferár dokumentációkkal kapcsolatos új szabályozás

Az OECD BEPS 13. akcióprogramja a transzferár dokumentációs előírásokat is megváltoztatta. A szabályozás részleteit a magyar adójogban a 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló rendelet tartalmazza.

A 2018. adóév transzferár dokumentálása során már az új transzferár rendelet előírásait kell majd alkalmazni, a 2017. adóévire vonatkozóan választható az új szabályozás. Az új rendelet alapjaiban változtatja meg a transzferár dokumentálás rendszerét, megszűnik az önálló nyilvántartás és az adózó nyilvántartási kötelezettségét fődokumentum és helyi dokumentum vezetésével teljesítheti.

A fődokumentum olyan dokumentáció, amely a vállalatcsoportra vonatkozóan tartalmaz általánosabb jellegű információkat a globális működéséről, míg a helyi dokumentum olyan dokumentáció, amely inkább az adózóra és a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott tranzakciókra, azok részleteire, az árképzés szokásos piaci jellegének vizsgálatára koncentrál.

 

Fődokumentum

A fődokumentum bemutatja a cégcsoport működését, az üzleti eredmény mozgatórugóit, a legjelentősebb termékeket, szolgáltatásokat, a földrajzi piacokat, a cégcsoporttagok közötti jelentős megállapodásokat, a funkcionális elemzést, az üzleti átszervezések, felvásárlások hatásait. Az új dokumentációs előírás alapján részletekbe menően kell bemutatni az immateriális javakhoz fűződő megállapodásokat, a cégcsoport K+F tevékenységét, a költség-hozzájárulási megállapodásokat. Szintén kiemelt tartalmi eleme a fődokumentációnak a csoport pénzügyi finanszírozási tevékenységének bemutatása. Végezetül a fődokumentum bemutatja a csoport pénzügyi és adózási helyzetét, a többoldalú adózási megállapodásokat.

A fődokumentum elkészítéséhez szükséges információ leginkább a cégcsoportok anyavállalatainál áll rendelkezésre, így vélhetően a fődokumentum összeállítása anyavállalati felügyelet és kontroll mellett fog történni. Újdonság a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a fődokumentum elkészítéséig rendelkezésre álló határidő a csoport végső anyavállalatára vonatkozó határidő, de legkésőbb a magyar adózó adóévének utolsó napjától számított tizenkét hónap.

 

Helyi dokumentum

A helyi dokumentumot a magyar adózó a kapcsolt vállalkozásaival folyatott ügyleteiről vezeti, a szabályozás kis mértékben szigorúbb, mint a korábbi transzferár dokumentációs rendelet. Az új rendelet részletesen felsorolja azokat a tartalmi elemeket, amelyeket tartalmaznia kell a nyilvántartásban.

Be kell mutatni az adózó ügyvezetését, az üzleti vállalkozást, tevékenységét, stratégiáját, a versenytársakat, a piaci körülményeket, az ellenőrzött ügyleteket, a kapcsolt vállalkozásokat, ügyletértéket, a szerződéseket, a dokumentumnak tartalmaznia kell funkcionális elemzést, ismertetni kell a szokásos piaci ár vizsgálatához alkalmazott módszert, és le kell vezetni a szokásos piaci árat, megállapítást kell tenni az adózó által alkalmazott árképzés és a szokásos piaci ár kapcsolatáról. Továbbá ismertetendő az ellenőrzött ügylettel összefüggő bírósági, hatósági eljárással kapcsolatos eljárások ténye és ezen eljárások azonosító adatai.

Amennyiben az ügyletek összefüggnek vagy az ügyletek tárgya hasonló, azonos, úgy továbbra is fennáll a lehetőség összevont nyilvántartás készítésére.

A helyi dokumentum készülhet nem magyar nyelven is, a helyi nyilvántartásnak a társasági adó bevallásának benyújtásáig kell elkészülnie.

 

Felkészülés a változó transzferár dokumentálási szabályokra

Először is érdemes tisztázni, hogy a fődokumentációt ki állítja össze, ez ügyben érdemes az anyavállalattal felvenni a kapcsolatot.

A helyi dokumentáció összeállítása továbbra is történhet a megszokott ütemben, a részletekről érdemes konzultálni a dokumentálásban közreműködő tanácsadócéggel. Az adózónak várhatóan a dokumentálás során jóval többet kell a tanácsadóval kommunikálnia, jóval több anyagot és információt kell összegyűjtenie, így mindenképpen számolni kell az adminisztrációs terhek növekedésével.