Menu
Site Selector

AZ ADÓZÁS RENDJE 2018

Általános
22jan

Az adózás rendjéről szóló törvényt 2018. január 01-jétől három új törvény váltja fel:

  • az adóigazgatási rendtartásról (Air.),
  • az adózás rendjéről (új Art.)
  • az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról (Avt.).

Az Air. szabályozza az általános eljárási szabályokat az adóhatóság és az adózó viszonylatában. Az Air. tartalmazza a képviseletre, az ügyintézési határidőre, az adóhatósági döntésekre, az ellenőrzésre és a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket. Az Air. rendelkezéseit a 2018.01.01-i hatályba lépést követően indul és a megismételt eljárásokban, továbbá a hatályba lépést követően esedékessé vált kötelezettségekre kell alkalmazni.

Az új Art. az adóztatást biztosító adóigazgatási szabályokat rögzíti, így az egyes adókötelezettségekre (bevallásra, befizetésre, adatszolgáltatásra, nyilvántartásra, bizonylatolásra), valamint az EKAER-re és az online pénztárgépre vonatkozó rendelkezéseket, valamint az egyes adóigazgatási eljárásokra és adókötelezettségek elmulasztására vonatkozó szankciókat.

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény szabályozza (Avt.) a végrehajtási kérdéseket.

A továbbiakban néhány kiemelkedő változást részletezünk az egyes törvényekből. A törvények mellett számos Kormányrendelet rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

a) Air

Alapelvek

A közérthetőség elve mellett, alapelvként kifejezetten megjelenik az adóhatóság jóhiszemű eljárási kötelezettsége.

Kapcsolattartás

Elektronikus kapcsolattartásra kötelesek az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól (Eüsztv) rendelkezései alapján elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek. Az Eüsztv. alapján a Pp-ben meghatározott belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek (ideértve a gazdasági tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem rendelkező, belföldi székhelyű szervezetet is) kötelesek az elektronikus kapcsolattartásra.

A gazdálkodó szervezetek cégkapu nyitására kötelezettek, amely kézbesítési szolgáltatáshoz kötődő, biztonságos kézbesítési szolgáltatási címnek minősülő, a kijelölt szolgáltató által a gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhely. Egy gazdálkodó szervezet egy cégkapuval rendelkezhet. Az Eüsztv. átmeneti rendelkezése értelmében a gazdálkodó szervezetek az adóhatósági eljárásokban a cégkaput csak 2019. január 01-től kötelesek használni.

Meghatalmazás

Az Air-ben megtalálható a meghatalmazás eljárási teljeskörűségének vélelme, azaz amennyiben a meghatalmazásból más nem tűnik ki, akkor az kiterjed az eljárással kapcsolatos valamennyi nyilatkozatra és cselekményre.

Kötelező szakmai képviselet

Marad három ügytípusban:

  • adó feltételes megállapítására irányuló,
  • feltételes adómegállapítási alkalmazhatóságának megállapítására irányuló,
  • szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás esetében.

Képviseletre jogosultak köre

Ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő, könyvvizsgáló kiegészült a kamarai jogtanácsossal.

Jogi személyt és egyéb szervezetek esetében a törvény csak az állandó meghatalmazásra vonatkozóan tartalmaz felsorolást, az eseti meghatalmazás alapján történő képviselet egyszerűsödik.

Természetes személy az adóhatóság előtt eseti és állandó meghatalmazás alapján bármely - képviseletre alkalmas - nagykorú személy is képviselhet.

Igazolási kérelem benyújtási határideje

Határidő önhibán kívüli elmulasztása esetén az igazolási kérelmet az igazolni kívánt eljárási cselekményre előírt határidővel megegyező időtartamon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy határidő utolsó napjától számított 45 napon belül lehet benyújtani (korábban 6 hónap volt).

A bevallási határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 15 napon belül, a bevallás pótlásával egyidejűleg lehet előterjeszteni.

Iratbetekintési jog

Az adózó nem tekinthet be az adóhatóság részére nemzetközi információcsere keretében más állam által megküldött megkeresésébe, megtekintést a külföldi adóhatóságtól kérhet. Az adózó a nemzetközi információcsere keretében a magyar adóhatóság által kiküldött megkeresést és arra kapott választ annak beérkezését követően ismerheti meg.

Ellenőrzés típusai

A korábbi hét adóellenőrzési típussal szemben az Air. csak két ellenőrzéstípust nevesít: az adóellenőrzést (a korábbi bevallások utólagos ellenőrzése) és a jogkövetési vizsgálatot (korábban: egyes adókötelezettségek vizsgálata). Jogkövetési vizsgálat esetén adóhiány és adóbírság nem szabható ki. 

A felülellenőrzés és az ismételt ellenőrzés intézménye megmarad.

Határidők az ellenőrzési eljárásban

  • adóellenőrzés és ismételt ellenőrzés esetében: 90 nap;
  • a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók és központosított ellenőrzés esetében: 120 nap
  • jogkövetési vizsgálat esetében: 30 nap.

Az ellenőrzés határidejét a megbízólevél kézbesítésétől, átadásától, illetve az általános megbízó levél bemutatásától, új eljárás lefolytatása esetén az új eljárás megkezdéséről szóló értesítés postára adásától, tárhelyen történő elhelyezésétől, illetve átadásától kell számítani.

Az ellenőrzés időtartama

A csoportos adóalanyokat és az áfa-regisztrált adózókat kivéve a cégbejegyzésre nem kötelezett adózók (vagyis a természetes személyek és az egyéni vállalkozók), valamint a megbízható adózók esetében az adóellenőrzés határideje nem lehet hosszabb 180 napnál. A 180 napos határidő csak akkor léphető túl, ha az adózó akadályozza az ellenőrzést.

Más adózók esetében az ellenőrzés nem tarthat tovább 365 napnál.

Az ellenőrzés szünetelésének csökkentésére hosszabbítás lehetséges. Az adóhatóságnak csak az alap ellenőrzési határidő (30, 90, illetve 120 nap) hosszabbítására van lehetősége. A vizsgálatot hosszabbítás esetében is 365 napon belül le kell zárni.

Észrevételezési jog

  • általános: 15 nap
  • adóellenőrzés során: 30 nap (a korábbi általános 15 nap helyett)

Döntés véglegessé válása

A korábbi Art. „döntés jogerőre emelkedése helyett” döntés véglegessé válás megnevezéssel találkozhatunk, mert a közigazgatási eljárásban nem beszélhetünk jogerőről, ugyanis jogerős döntést csak bíróság hozhat.

Bizonyíték benyújtásának kényszere

Az adózó a fellebbezés alapján indult eljárásban nem állíthat olyan új tényt, illetve nem hivatkozhat olyan új bizonyítékra, melyről már az elsőfokú döntés meghozatalakor, illetve azt megelőzően tudomása volt és azt az adóhatósági felhívás ellenére sem terjesztette elő. Ezért az észrevételben kell részletezni az új tényeket, esetlegesen később felmerülő körülményeket, ugyanis a fellebbezés köre szűkül.

Másodfokú adóhatósági jogkör

 

A fellebbezést elbíráló felettes szerv a tényállás további tisztázása érdekében utasíthatja az elsőfokú adóhatóságot a tényállás kiegészítésére, így nincs szükség adott esetben a döntés megsemmisítésére és új eljárásra utasítására. Az elsőfokú adóhatóság eljárása maximum 90 napig tarthat.

 

Közigazgatási per

Az adózó a véglegessé vált döntés ellen indíthat közigazgatási pert. A közigazgatási perrendtartásról külön törvény rendelkezik (2017. évi I. tv.)

Közigazgatási per végzések ellen

Bírósági felülvizsgálat a véglegessé vált döntéssel szemben kérhető, így a másodfokú adóhatósági végzések ellen is. Közigazgatási per minden olyan végzéssel szemben indítható majd, mely ellen önálló fellebbezésnek van helye (pl. eljárás megszüntető, kérelmet visszautasító, egyes esetekben az igazolási kérelmet elutasító, eljárási bírságot kiszabó végzés).

b) új Art.

Az új Art. rendelkezéseit a hatályba lépését követően (2018.01.01.) indult és a megismételt eljárásokban, valamint a hatálybalépést követően esedékessé vált kötelezettségekre kell alkalmazni.

Önellenőrzés bejelentése

Az adóhatóság az adózói bejelentéstől számított 15 napig nem indíthat adóellenőrzést a bejelentéssel megállapított időszakra és adónemre. Ugyanazon adómegállapítási időszakra és adónemre csak egy bejelentés tehető.

Adatbejelentés az önkormányzati adóhatósághoz

A korábbi bevallás helyett új fogalom az adatbejelentés, mely az adózónak a kivetéssel történő helyi adó, települési adó, gépjárműadó megállapításához szükséges adatokról szóló bejelentése az önkormányzati adóhatósághoz. Az adatbejelentés alapján kerül sor kivetési eljárás keretében az adókötelezettség megállapítására.

Adófizetési biztosíték

Az adófizetési biztosíték az adózó adótartozása megfizetésének 12 hónapon keresztül történő folyamatos és teljes összegű biztosítására szolgál. A biztosíték az adóregisztrációs akadályokkal nem érintett, de adótartozással megszűnt cégben döntési pozícióban lévő olyan személy esetén írható elő, aki új cégben kíván részt venni, továbbá a már működő cégbe belépő, de törvény által meghatározott feltételeknek megfelelő személyekre (pl. adótartozással szűnt meg és az nem térült meg). Az adóhatóság állapítja meg, a biztosíték a hátrahagyott tartozással egyenlő összeget jelent.

Az adózói minősítés

A NAV honlapján közzéteszi a minősítési eljárásban megbízható adózónak minősített adózók nevét, adószámát. Korábban az adózók minősítése adótitoknak minősült. A minősítés a csoportos adóalanyokra is kiterjed. A megbízható adózók részére a NAV a kiutalást 30 napon belül, nyrt.  esetében 20 napon belül teljesíti. Korábban ez 45, illetve 30 nap volt.

A kockázatos adózók terhére kiszabható adóbírság és mulasztási bírság legkisebb mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának 30 %-a, a korábbi 50 % helyett.

EKAER

Art:

Az új kötelezett adózók csak abban az esetben kötelesek kockázati biztosíték fizetésére, ha kockázatos termékkel végzik az EKAER rendelet szerinti közúti fuvarozási tevékenységet. Új kötelezett esetében nem alkalmazható a mentesség.

  • Nemzeti Tengelysúlymérő (TSM) Rendszer kialakítása (NFM) és az EKAER kapcsolódási pontjai

EKAER rendelet:

  •  Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az az adózó, aki nem minősül az Art. szerint új kötelezettnek, legalább 2 éve működik és szerepel a KOMA adatbázisban, vagy stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdasági szervezetként csőd-, vagy felszámolási eljárás alatt gazdasági tevékenységet végez és egyedi mentességet kapott a NAV-tól (megszűnt az adószám felfüggesztés és a minősített adózói adatbázis).
  • Az az adózó, aki 2017. 12.31-ig szerepelt a minősített adózói nyilvántartásban, 2018.03.10-ig mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól.

Automatikus részletfizetés

Az adóhatóság kérelemre az általa nyilvántartott, legfeljebb 500 ezer Ft összegű adótartozásra évente ez alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez. A kérelmet kizárólag természetes személy terjesztheti elő. Természetes személy a vállalkozási tevékenységet folytató és az áfa fizetésére kötelezett személy is. A részletfizetést az adóhatóság automatikusan lehetővé teszi, kizárólag a kérelem benyújtásának jogszerűségét vizsgálja, fizetési nehézséget nem kell bizonyítani. Korábban ez 200 ezer Ft volt, 6 havi részletfizetéssel, a vállalkozási tevékenységet végzők, illetve áfa fizetésére kötelezettek nem nyújthattak be ilyen kérelmet.

Mentorálás

Az adóhatóság a kezdő vállalkozások önkéntes részvételén alapuló mentorálásával az adószám megállapítását követően 30 napon belül ingyenes tájékoztatást nyújt az adókötelezettségekről. A mentorálás történhet írásban és személyes kapcsolatfelvétellel, időtartama a kapcsolatfelvétel kezdeményezésétől számított 6 hónapig tart. Egyéni vállalkozó is részesülhet mentorálásban.

Feltételes adóbírság

Amennyiben az adózó az adóhatósági határozatban megállapított adókülönbözetet annak esedékességéig megfizeti és ezzel egyidejűleg a határozata elleni fellebbezésről lemond, akkor mentesül a kiszabott adóbírság 50 %-nak megfizetése alól.  

Adóbírság

Bevétel eltitkolása, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisítása, megsemmisítése mellett új jogalap a 200 %-os adóbírság kiszabására elkövetési magatartásként a hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások előállítása, felhasználása is.

Késedelmi pótlék

A NAV nem ír elő késedelmi pótlékot, ha annak összege nem éri el az 5 000 Ft-ot. Korábban az értékhatár 2 000 Ft volt.

Mulasztási bírság

 Az általános bírságszabály szerint az adóhatóság adókötelezettség megszegése miatt a természetes személyt 200 ezer Ft-ig, nem természetes adózót 500 ezer Ft-ig bírságolhat. Kötelezettségszegésnek minősül a kötelezettség hiányos, hibás, valótlan adattartalommal történő vagy késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása.

Adóköteles tevékenység adószám hiányában történő folytatása esetén kötelező a mulasztási bírság kiszabása, mértéke 1 millió Ft-ig terjedhet, korábban ez kevesebb volt.

Be nem jelentett foglalkoztatott esetében szintén 1 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírság szabható ki, azonban abban az esetben, ha adózó a foglalkoztatott vonatkozásában az ellenőrzést megelőző bevallással lezárt utolsó adómegállapítási időszak vonatkozásában bevallásának eleget tesz, nem szabható ki mulasztási bírság.

Külön bírságalapot képező tényállás: az áfa összesítő jelentés nem előírásszerű teljesítése esetén merül fel, a kiszabható mulasztási bírság felső határa az érintett számlák, illetve számlával egy tekintet alá eső okiratok számának és az általános bírság adózóra egyébként vonatkozó legmagasabb mértékének szorzata.

A mulasztási bírságot kiszabására a jogszabálysértésnek az adóhatóság tudomására jutásától számított 1 éven belül van lehetőség. Ez azonban az ellenőrzések során feltárt jogsértésekre nem alkalmazható.

Jogkövetkezmények alóli mentesülés

Nem kötelezhető szankció megfizetésére az adózó, ha az adóhatóság honlapján e célra létrehozott felületen tájékoztató szerint jár el. Ez a rendelkezés azonban nem mentesít az adóhiány megfizetése alól. Az adóhatóság a tájékoztatókat 2018. 01.01. után helyezi el. A mentesülés azonban a korábban közzétett információs füzetekre és tájékoztatókra nem vonatkozik.

Adószám felfüggesztése, fokozott adóhatósági felügyelet

Megszűnik az adószám felfüggesztés (ezzel együtt Áfa tv. 137. §) és fokozott adóhatósági felügyelet intézménye is 2018.01.01-től.

 

Külföldi bankszámla bejelentése

2018.01.01-jén érvényes külföldi bankszámla számokat, nyitás és zárás dátumával együtt az adózó 2018.01.31-ig a NAV-hoz írásban köteles bejelenteni, az erre szolgáló formanyomtatványon. ( A később bejelentkező adózó egyébként 15 napon belül teljesíti a bejelentést.)

 

c) Avt.

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény szabályozza (Avt.) a végrehajtási kérdéseket. Az adóhatóságnak eljárása során a bírósági Vht. is alkalmaznia kell.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.) alapján közigazgatási ügyekben az állami adó-és vámhatóság az általános végrehajtó szerv, vagyis már nemcsak adóügyek és adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtását végzi, hanem más közigazgatási szerv, pl. kormányhivatalok, a Magyar Államkincstár, MNB, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság kintlévőségeit is behajtja.